Amikor ballagásomra megkaptam a Világ száz csodája könyvet, ámulva lapozgattam az oldalakat arról álmodozva, vagy inkább azon gondolkodva, hogy vajon hogyan jutok majd el a kiszemelt helyekre. Angkor egyértelműen a top 5-ös listámon szerepelt.

 

Ez az ősi Kmer templomváros káprázatos épületeivel minden egyes róla készített fotón magával ragadja az embert. A rengeteg átolvasott információ, a sok fénykép megtekintése után azt hittem, hogy fel vagyok készülve befogadni mindazt a gyönyört, magasztosságot, nyugalmat, rejtelmet, hatalmat  amit az Angkor kínál. Hogy mekkorát tévedtem. Semmivel nem ér fel az a pillanat, mint amikor robogtunk Angkor Wat felé és az út végén kirajzolódtak előttem az ősi tornyok. Hihetetlen boldogságot és hálát éreztem a szívemben azért, hogy valamennyire részese lehetek egy csodának. Aztán a pillanat, amikor a saját szememmel hajnalban megpillantottam a felkelő nap sugarait az Angkor Wat magasodó tornyai mögül előbújni, ahogy a napfelkelte az épület tökéletes tükörképét vetítette az előtte lévő kis tóba és minden körülöttünk a sárga, piros és kék ezer színében pompázott. Tényleg elérzékenyültem.

 

 

De mi is Angkor valójában?

Angkor tulajdonképpen egy egész város, mely a Kmer birodalom központja volt a 9. és a 15. század között. A Szap-tó csücskénél terül el, Siem Riep városától északra. Az utókor számára csupán a templomai maradtak fenn, hiszen ezeket építették időtálló kőből. Ezért Angkor most úgy mutat, mint egy hatalmas templomváros. Pedig fénykorában közel 1 millió lakosa volt, tehát nagyobb volt, mint bármelyik korabeli európai város. Sajnos mivel a lakóházak és a paloták fából épültek, ezeket ma már nem csodálhatjuk meg. De Angkor így is magával ragadó élményt nyújt. Köszönet azoknak a kutatóknak, akik a 19. században “előrántották” a dzsungel mélyéről. 1992-ben került fel az UNESCO Világörögség listájára, így rendkívül felkapottá vált az utóbbi években.

 

Hogy látogassuk a várost?

Mivel Angkor hatalmas területen fekszik, így lehetetlenség gyalog körbejárni az egészet. Így marad a kerékpár, a robogó vagy a tuk-tuk.

 

Tuk-tuk

A legelterjedtebb módja Angkor bebarangolásának egy tuk-tuk bérlése amihez tartozik egy sofőr is, aki jó esetben megfelelő ismeretekkel rendelkezik és mesélni tud a fantasztikus templomváros történelméről.

A tuk-tuk tulajdonosok általában 2 fajta szolgáltatást ajánlanak:

Kis kör: 15 USD az ára általában és nem tartalmazza sem a napfelkeltét, sem pedig a naplementét

Nagy kör: 20 USD-ért már egy nagyobb területet járnak be az utassal és hajlandóak extra 3-4 dollárért beiktatni a napfelkeltét vagy a naplementét. Ha mindkettőt szeretnénk, akkor jobban a zsebünkbe kell nyúlni. 

 

Bicikli

Kerékpárral jócskán meg kell dolgozni Angkorért, főképp ha valaki napfelkeltétől napnyugtáig tervez. Én nem biztos, hogy bevállalnám a közel 40 fokos melegben, bár biztosan jó móka lehet, na meg persze felér egy 12 órás edzéssel. Ha valaki biciklit bérel, mindenképp érdemes 2 napot számolni Angkorra.

 

Robogó

Mi Angkor felfedezéséhez a robogót választottuk, mert egyébként is szerettünk volna kétkerekű járgányt bérelni, hogy minél mobilisabbak legyünk és minél több helyre gyorsan eljussunk. Közvetlenül a hotel egyik recepciósa által fogalaltunk és házhoz is szállították a paripánkat (a bérlés 15-20 USD/nap és ha több napra bérelünk, lehet alkudni). Eszméletlen szabadságérzetünk volt ezzel az opcióval, mivel olyan sorrendben látogattuk a helyeket, ahogy kedvünk tartotta és mindenhol annyi időt tudtunk eltölteni, amennyihez kedvünk támadt. Ráadásul elkerültük a hatalmas buszokkal érkező tömegeket, akik mindig egy és ugyanaz útvonalon fedezik fel Angkort. Mi szembementünk a csoportturizmussal.

Az Angkor Wat előtt kellett csak a robogó leparkolásáért külön díjat fizetni, minden más helyen ingyenesen le lehetett állítani a motort.

 

Jegyvásárlás

Angkor látogatásához 3 különféle jegyet lehet váltani, mely lényegében egy fényképes igazolvány, így nem átruházható:

• 1 napos jegy 37 USD
• 3 napos jegy 62 USD
• 7 napos jegy 72 USD

Egy érdekesség: 2017 februárja előtt csaknem a felét kellett fizetni a fenti áraknak.

Csak és kizárólag az officiális Angkor látogatóközpontban (nyitvatartás 5:00 – 17:30) lehet a belépőt megvenni, a hotelekben, utazási irodákban vagy más, harmadik személytől vásárolt jegyek nem érvényesek! A látogatóközpont Siem Riep belvárosától kb. 4 km-re található. Mivel fényképes igazolványt kapunk, ezért mindeképp személyesen kell megjelenni.

Fizetni amerikai dollárral, euróval, thai bathal vagy kambodzsai riellel lehetséges, illetve most már bankkártyákat is elfogadnak.

A 3 napos bérlet a vásárlástól számítva 10 napon belül felhasználható, a 7 napos bérlet pedig egy hónapon belül – így nem kell nagyon előre tervezni.

Az 1 napos jegyet nem lehet előre megvásárolni. Azonban ha kb. 16:30 után vesszük (ami majd közvetlen másnapra szól), ügyesek vagyunk és gyorsan közlekedünk (ezért jó a robogó), akkor még aznap el tudunk csípni ezzel a belépővel egy naplementét. Másnap reggel pedig nem kell sorbanállni a látogatóközpontban, hanem mehetünk egyenesen megcsodálni Angkor Wat-nál a napfelkeltét.

 

Belépés és nyitvatartás

Angkorba általában Siem Reap felől, a Charles de Gaulle úton hajtanak be. Ezen az úton pedig van egy rendőri ellenőrzőpont, ahol természetesen a tuk-tuk sofőrök tisztességesen megállnak, ugyanis tudják, hogy mi a szabály.

Mi a kis robogónkon hajtottunk Angkor Wat csodálatos temploma felé, hogy elcsípjük még a naplementét, amikor éppen hogy csak észrevettük a rendőri jelenlétet. Természetesen megálltunk, megnézték, hogy van-e belépési engedélyünk, és már mehettünk is tovább.

Mi más útvonalon nem hajtottunk ki-be a templomvárosba, de merem feltételezni, hogy mindenhol ugyan ez a helyzet áll fenn.

Az egyes telmplomok nyitvatartása változó, Angkor Wat 5:00 és 17:30 közt fogadja a látogatókat.

 

Étkezés Angkoron belül

Mivel nagy valószínűséggel minimum egy egész napot eltöltünk Angkorban, meg fogunk éhezni és a 35 fogos melegben muszáj rengeteget hidratálni. Szerencsére rengeteg helyen kínálnak mobilhűtőből hideg üdítőket, finom helyi söröket, valahol friss kókuszvizet, de akár édességet és szendvicseket is. Több helyen meleg, főtt ételekből is lehet csemegézni. Mi az Angkor Wat nyugati (fő) bejárata előtt a parkolónál ettünk egy isteni levest miután észheztértünk a napfeltelte mágikus látványától, majd Angkor Thomban, északra a Bayontól, az Elefánt-terasszal csaknem szemben ebédeltünk.

Természetesen Angkor felkapottságának köszönhetően (több, mint 2,2 millió külföldi tesz látogatást évente) az árak is sajnos ennek megfelelően vannak szabva. Egy tál rizs- vagy tésztaételért az Angkor Thom-ban lévő “étteremben” 6-8 dollár volt, a sör 3 dollár. Ehhez képest a városban 2-3 dollárért lehet enni (turistáknak ott, ahol a helyiek is esznek – mi ezeket a helyeket kerestük főképp), a sör és üdítő pedig 1 dollár. Mivel természetesen Ázsiában voltunk, én megpróbáltam alkuldni még ott is, ahol kevés esélyt láttam rá. De vegül mindig sikerült. Még a magasztos Angkorban is.