Hallstatt – kilátó és sóbánya

Hallstattot és az azt körülölelő hegyeket és a hatalmas, mélykék vizű tavat a magasból is látni kell! Erre pedig a legalkalmasabb hely nem más, mint a község mögött ágaskodó hegyre épített függőhíd és annak befejezéseként a háromszög alakú kilátó, mely alatt egy hatalmas szakadék tátong. Tériszonyosoknak tökéletes hely ez a félelmük leküzdésére. 

 

Magát a kilátót valószínűleg nem véletlenül építették erre a helyre, hiszen innen lehet felsétálni a híres hallstatti sóbányához is.

 

Hogyan jutunk fel a kilátóba?

 

Erre igazából a következő 2 lehetőségünk van:

 

1) FOGASKEREKŰVEL:

Választhatjuk a könnyebb, ámbár szemnek kecsegtetőbb lehetőséget is és a kilátóhoz feljuthatunk a fogaskerekűvel. Ennek a módnak az az előnye, hogy csodálhatjuk felemelkedés közben (ami nagyjából 2 percig tart) a kilátást és nem fáradunk el mire a csúcsra érünk. A hátránya annyi, hogy pénzbe kerül, nem is kevésbe.

 

 

Januárban a felvonó egyébként nem üzemel. Szezonban (március végétől szeptember végéig) reggel 9-től este 18 óráig liftezhetünk, szezonon kívül pedig az utolsó menet lefelé 16:30-kor van. Utána már csak a lábainkra hagyatkozhatunk. Az aktuális menetrendet online meg lehet nézni.

 

2) GYALOGOSAN

Ha szűkös a költségvetésünk és eléggé fittek vagyunk, vagy csak úgy szottyan kedvünk, választhatjuk a gyaloglást is. A kilátó alatt van egy cikk-cakkos meredek út, melyre vagy a falu központjából, vagy a fogaskerekű kiindulópontjától lehet eljutni és ez felvezet egészen a Rudolfsturm étteremhez, amely közvetlen a kilátónál hívogatja a vendégeket, így ott egy kávé mellett meg is lehet pihenni. Az út gyalog a központból nagyjából 40 percet, a felvonótól 1 órát vesz igénybe. Maga a terep eléggé meredek, így nem árt felkészülni a megpróbáltatásra.

 

 

Mivel mi úgy döntöttünk, hogy meglátogatjuk a sóbányát is, így kombinált jegyet vásároltunk (sóbánya + menettérti felvonó) és úgy voltunk vele, hogy felmegyünk a fogaskerekűvel, lefelé pedig sétálunk. Gondoltuk mi. Csak azzal nem számoltunk, hogy a térség időjárása olyan szinten szeszélyes, március elején legalábbis, hogy arra hagyatkozva lehetetlen előre tervezni, mert bármikor leszakadhat az ég, ne adj Isten jöhet egy erősebb szél, ami azonnal keresztbehúzhatja a szépen, aprólékosan megálmodott programjainkat.   

Így végül a mi esetünkben az utóbbi módon jutottunk le a hegyről, de nem azért, mert lusták voltunk, hanem pont azért, mert amikor kiléptünk a sóbányából a látogatás után, a gyönyörű napsütésnek (amit másfél órával előtte hihetetlenül élveztünk) nyoma sem volt. Helyette felhők borították az eget és szemerkélt az eső. Viszont így is szerencsénk volt, hogy pont akkor szakadt le az ég, amikor mi mit sem sejtve a föld alatt mászkáltunk.

 

 

Arról már írtam, hogy Hallstattot mikor érdemes látogatni (illetve hol lehet parkolni) és nem szeretném magam ismételni. Csak annyi, hogy március elején nem volt tumultus sem a faluban, sem a kilátónál, sem pedig a bányatúrán, így rendkívül ki tudtunk élvezni minden pillanatot.

 

Jegyvásárlás és árak

 

1) HELYBEN A KASSZÁBAN

Mi helyben vettük meg a kombinált jegyeket a fogaskerekű indulási pontjánál lévő kasszában. Ha valaki csak a közlekedési eszközt szeretné igénybe venni, szerintem nem kell előre gondolkodni és untig elég helyben kiállni a sort (ami szezonon kívül nem volt hosszú egyáltalán).

Fizetési lehetőségek: kártya és készpénz.

 

2) ONLINE A HIVATALOS FELÜLETEN

Online vásárlás is lehetséges, ez talán a főszezonban aktuálisabb lehet azoknak, akik kíváncsiak a sóbányára is, hiszen ott a belépők száma limitált és így biztosan be lehet jutni az adott időpontban. Egy turnus maximális kapacitása 150 fő és napi 11 túrát indítanak reggel 9 és délután 14 óra között.

 

A fenti árak a jelenlegi, 2019-es árak. További díjakért (csoportos, iskolák) a weboldalon lehet tájékozódni, ugyan úgy, ahogy a sóbánya nyitvatartásáról és az fogaskerekű menetrendjéről is.

 

UNESCO Világörökség Kilátás

 

 

A kilátó 360 méterrel Hallstatt felett bukik előre a sziklából, csúcsos háromszög alakban. A közel 200 tonnát nyomó szerkezet súlyát kb 60 köbméter tömör beton ellensúlyozza, így a platform teljes biztonságot nyúlt. A tériszonnyal küzdőket ez valószínűleg nem nyugtatja, de jó próbatétel lehet nekik kiállni egészen a felület csúcsára. Elégtételként szolgál a lélegzetelállító kilátás Hallstattra és a haragoskék színű tavára, illetve a környék dombjaira, hegyeire, melyek csúcsait akár még kora nyáron is hó boríthatja. Valóban gyönyörű a látvány!

 

 

 

Mivel mi csodás napsütést fogtunk ki, ezért ki tudtunk ülni a Rudolfsturm étterem teraszára egy kávéra és rétesre. Aki teheti, ne hagyja ki semmiképp. 2 cappuccinoért és egy forró túrós rétesért kb. 12 Eurót fizettünk, szóval azért ingyen nem adják, de nem is az a dolguk, meg ugye azért kis fővárosunkban is vannak helyek, ahol nem sokkal barátibbak a díjszabások.

 

 

Hallstatti sóbánya

 

Ha már Hallstattban voltunk, nem hagytuk ki a sóbánya látogatását sem. Ezen az üzemen kívül egyébként a Salzkammergut régióban még 2 van, ami látogatható, az egyik Altauseeben, a másik pedig Halleinban.

A hallstatti bánya a világ legrégebbi sótermelője, gyökerei egészen az őskorig nyúlnak vissza és a mai napig üzemel. És hogy a legekből ne csak egy legyen, itt található Európa legöregebb ismert és restaurált fábók készült lépcsője is.

 

 

A túra kezdőpontjához a függőhídnál lévő lifttől vezet egy út felfele a dombok közé. Maga a séta is csodálatos errefelé, már csak a látvány is megér egy misét.

 

 

 

Miután átmentünk a jegykezelésen, egy “öltözőben” találtuk magunkat, ahol ránézésre kaptunk egy nadrágot és inget, amit a saját ruhánk fölé kellet felvenni. Így nem koszolódott a tiszta göncünk pl. a földalatti csúszdázás során 🙂 Bizony, azt is kipróbáltuk, úgy közlekedtünk, mint az igazi bányamunkások és irtó nagy móka volt. A végén még egy ajándék fotót is kaptunk, amiért – a meglepetésemre – nem kértek el extra ojrót.

 

 

Őszintén szólva picit amúgy szkeptikus voltam az egész látogatással kapcsolatban, nem tudtam elképzelni, hogy mi az, ami egy ilyen bányában izgalmas és érdekes lehet. Persze eleve mondjuk 400 méterrel a felszín alatt sétálni sem mindennapi dolog az egyszerű ember számára, de ennél ez sokkal, de sokkal többet adott mind tudásban, mind pedig élményben. Különféle pontokon látványos videovetítéseket felhasználva mesélik el a sóbánya történetét onnantól kezdve, hogy miképpen került maga a só a hegyekbe, egészen a napjaink sókitermeléséig. Kipróbálhatjuk a bányában való közlekedés formáit, a fent említett csúszdázáson kívül a “kisvonatkozást” is. Na de több infót nem is osztanék meg, mert el kell menni és meg kell tapasztalni, senki nem fogja megbánni. Az egész túra egyébként nagyjából 1,5 óra hosszú és tényleg élvezetes.