Túrázás Szerbiában – avagy a Tarcal-hegység
november 3, 2018
Október végére beterveztünk egy kis szlovén kiruccanást, de mivel az időjárásjós nem kecsegtetett minket semmi bíztatóval, ezért körülnéztünk máshol a környéken. Úgy tűnt, hogy Szerbiában sikerül elcsípnünk egy napsütésben gazdag hétvégét, így hát dél felé vettük az irányt.
Mivel szeretünk barangolni a természetben miközben hallgathatjuk a fák susogását, így nem volt kérdés, hogy beiktatunk egy kisebb erdei sétát. Erre találtunk is egy tökéletes helyszínt, méghozzá Újvidéktől (Novi Sad) délre, a Tarcal-hegység (Fruška Gora) dombjait. Újvidék egyébként Szerbia második legnagyobb városa és egyben egy nagyon fontos gazdasági, tudományos és kultúrális központ is. Magát a tájat a “Vajdaság ékszerének” is nevezik, és a hegység egy pici része átnyúlik Horvátországba. Északról a Duna határolja. Legmagasabb csúcsa a Vörös-bérc, amely 539 méteren kapaszkodik az ég felé, tehát nem egy hatalmas hegységrendszert kell elképzelnünk, hiszen még a Pilis csúcsának magasságát (756 m) sem éri el. Ennek ellenére egy gyönyörűen burjánzó tájról van szó, amit az őszi színekbe boruló erdők még hangulatosabbá varázsolnak.
Rengeteg túraútvonal van kijelölve a hegység területén. Mi dél felől, Irig község irányából közelítettük meg Tarcalt, ugyanis Belgrádból érkeztünk. Felvezettünk egészen Hopovon-n keresztül a fő elágazásig, ahol egy információs központ és pár étterem is található, illetve itt parkoltuk le az autót (a parkolás ingyenes volt). A túránk során rengeteg helyi családdal találkoztunk, akik előszeretettel piknikeznek, sütnek-főznek, kirándulnak ezen a természetvédelmi területen.
Ajánlott túraútvonal
A túraútvonalon a szív jelzést követve indultunk el, és sétánk során jó néhány látnivaló tárult elénk a csodás természeten kívül. Egyébként a szív jelzések a Fruška Gora maraton (40 km-től akár 133 km-es távra is lehet nevezni) útvonalát mutatják. A lenti képen csak egy bizonyos szakasz van kijelölve, ami kényelmesen körbebarangolható néhány óra alatt. Erre vállalkoztunk mi is.
Távolságok
- Parkoló – Novo Hopovo kolostor: 3,5 km 50 perc
- Novo Hopovo kolostor – Staro Hopovo kolostor: 2,0 km 25 perc
- Staro Hopovo kolostor – NOB emlékmű: 4,5 km kb. 1 óra
- NOB emlékmű – Parkoló: 1,5 km 20 perc
Összesen ez a kör nagyjából 11 km és a pihenőkkel, nézelődésekkel együtt kb. 4 óra alatt teljesíthető. Amennyiben egy kis kitérőt teszünk egészen a TV toronyig, még plussz 30 perccel és úgy 2,5 km-rel kell számolnunk oda-vissza (ezt mi nem vállaltuk).
A parkolóba visszatérve egy kellemes hangulatú étterem, az Aréna várja éhes és szomjas vendégeit. Talán nem is kéne külön kiemelnem, hogy isteni itt a csevap, a pljeskavica és természetesen a sopszka salátájuk is. Készpénzen kívül pedig bankkártyával is lehet fizetni.
Cím: Arena Restaurant, Iriški Venac Irig Serbia RS, 22406, Serbia
Látnivalók:
Kolostorok
Szerbiát egészében, ezen belül a Vajdaságot is nagy vallási és kultúrális sokszínűség jellemzi. Ezeknek méltó jelképe az a két kolostor (Novo Hopovo és Staro Hopovo) a 16 megépített kolostor közül, mely fellelhető az általam kijelölt útvonalon.
Ezt a magas obeliszket 1951-ben emelték a II. világháború mártírjainak tiszteletére, és az akkori nemzeti felszabadítási harcokat jelképezi. Nem véletlenül az Iriški Venac hegy egyik csúcsán helyezkedik el, hiszen ezen a környéken folytak talán a legkeményebb csaták.
Bortermelés
A Vajdaság ezen része (különösképpen a Szerémség térsége) évezredek óta a szőlőtermesztés, így a bortermelés egyik fontos területete volt. Sőt, egy időben a legfontosabb magyar borvidéknek számított. A kontinentális éghajlatnak, a vulkanikus, homokos, üledékes talajnak, a Duna közelségének és a többszáz éves tradíciónak köszönhetően minden adott a jó minőségű borok előállításához. Az innen származó borok karakterben nagyon hasonlítanak egyébként a magyar borokhoz. Így nemcsak buja lombosokat csodálhatunk meg túránk során, hanem végeláthatatlan szőlősöket és más gyümülcsösöket is.